[A pulcsi nem vérfarkas-dolog.]

Fandom: Teen Wolf ismét új fandom yay! 
Tartalom: Stilinski és Derek karácsony másnapján, mert OTP forevör és nekik is kell a karácsony, na. 
Páros: Sterek
Egyebek: Sok a dőlt betű. Kurva-murva-fluff. Pontosan egy hónapja nem volt friss és nagyon szépen kérek mindenkitől elnézést, de Ödön a laptopom már másodjára döglött be és a felvételi a nyakamon van ésúristen. Szóval remek időpont új sorozatba kezdeni. Amúgy mindenki tök OOC , mert még csak a nyolcadik résznél járok, de a lektorom, aki már végignézte a sorozatot rá bólintott. 
Ha először jársz a blogomon, kérlek ne ezt olvasd el. Könyörgöm. 
Jó olvasást, kellemes Mikulást és fogalmam sincs, mikor jelentkezem megint. De ez a kép, szerintem kárpótol sok lelket. <3 

Odakint nagy pelyhekben hullott alá a hó és karácsony másnapja Stiles 
apját sem kímélte meg az esti műszaktól, aminek a drágalátos fia ekkortájt rendkívül hálás volt. Mindent tökéletesen és pontosan előkészített. Először a karácsonyi szokásokról kinyomtatott egy komplett összefoglalót, aztán kiemelt minden második sort, kiröhögte magát és pár percen belül már a kukában landolt a sok papír. Micsoda pazarlás. 
Sikeresen elolvasott pár receptet, aztán úgy döntött meg sem közelíti a sütőt, így maradt a pizzánál meg a tegnapi puding, süteményeknél, amik a hűtőben burjánzottak.  
Magára húzott egy bordó hosszujjút és egy fekete farmert, beletúrt a hajába és próbált a tükörképével viccelődni, amikor realizálta, hogy Dereknek igen furcsa ízlése lehet, ha pont őt fogta ki. Ez volt aznap a második dolog, aminek hálát adott. A karácsonyfa még állt ugyan a nappaliban, de úgy gondolta sokkal meghittebb és bensőségesebb, ha párját a szobájában fogadja és alapból sem igazán tudta mikor ér haza pontosan az apja, így az ablakon még mindig gyorsabb kimenekülni. Nem mintha Dereknek gondot okozna a villámgyors mozgás.Vérfarkas dolgok. 
Stiliski előkészítette az ajándékot. Ami egy szatyorban volt, de legalább masni díszítette mentségére legyen mondva. 

- Kopp. – Derek bezsebelt tőle egy instant szívrohamot és egy kapkodó-zacskó-elejtő-manővert. Remekül kezdődött a karácsonyestéjük.

- Ezt mondjuk, ha az ajtón csinálod, nekem tökéletesen megfelel. Ja, várj, tudod mit? Legközelebb küldök egy SMS-t. Derek az ajtón kopogunk. 
- Neked is boldog karácsonyt. – a vérfarkas megejtett egy olyan apró mosolyt, hogy párja azt hitte, csak hallucinál. Stilinski sóhajtott egy hatalmasat, felvette a szatyrot a földről. A szobájában égett a villany és az apukája meglepetésként gyújtott pár gyertyát, lent, amelyek tipikus almás-fahéjas aromát szórtak szerte-szét. 
- Boldog karácsonyt. Úgy bontsd ki, hogy azt akarom, hogy felvedd. – a vigyorát akárkit megirigyelte volna. Stilesnak hatalmas mogyoróbarna szemei voltak, megrendítően édes mosolya, amitől Derek gyomra mindig egy ici-picit görcsbe rándult. Ám, amikor meglátta mit kapott a másiktól valahogy ez az ici-pici átment a morranás kategóriába. Derek igen-nagyon férfias ujjai között egy zöld kötött pulcsi éktelenkedett, majd amikor normálisan megnézte magának rajta Rudolf vigyorgott alatta pedig ez a felirat: I didn’t get anything for Xmas just this ugly sweater. 
- Ez mi? 
- Látod nem? Oh, Blöki ne mond, hogy télen még nem kapott el a kutya-jaj. 
- Először is. Tudod, hogy utálom, ha becézgetni próbálsz, főleg, ha így. Másodszor is… Stiles. Az macskajaj. 
- Elbasztam. 
- A ma esti szexet is. 
Stiles megpróbált nem nevetni a szituáción és kicsit közelebb lépve Derekre pillantott.
- Én mit kapok? 
- Semmit. Abszolút, főleg ez után. – azért kinyúlt az ablakon, ahonnan bejött és Stiles kezébe nyomott egy méretes dobozt, amit a fiú majd' megroskadt alig bírt el. Persze Derek fél kézzel dobta oda neki. Ezek is vérfarkas dolgok. 

Stilinski nagy nehezen ledobta az ágyára, Derek leült mellé, és amikor kinyitotta valóban meglepetés szerűen hatott rá az élmény. A kartondoboz frissen sült süteményekkel volt tele, tiri-tarka macaronoktól kezdve elég sok minden lapult egymás hegyén hátán. Stiles annyit biztosan látott, hogy rengeteg csokis volt és ami csokiból van, az rossz dolog nem lehet. Kivéve, ha az aktuális Alfa csokoládéból van, ami nem volt valószínű. Stiles tudta, hogy ez nem egy vérfarkas dolog. 
- Wow. Nagyon finomnak tűnnek, honnan vannak? 
- Ö. A konyhámból? – Stiles bociszemei ha lehet még nagyobbra kerekedtek és Derek nem bírta megállni, hogy ne nevessen. Stiles alig látta nevetni párját, de, amikor sikerült elkapnia ezen ritka pillanatok egyikét sosem vett levegőt. Derek nevetése egészen a csontjáig hatolt és felperzselte az utolsó porcikájáig és úgy érezte felemészti a vágy belülről. Nyelt egyet, ádámcsutkája finoman mozdult, lágy összhangban. 
- Te-Te tudsz főzni? Haver, komolyan? Mármint úgy érted? Tudod, hogy. Hogy nem égetsz fel semmit közben meg-úristen. Én meg rendeltem kaját. 
- Finom a pizza is. – Derek magához húzta és egy gyengéd szájra puszit adott neki. Stiles részben még mindig leragadt a ténynél, hogy a párja, egy vérfarkas, a leghűvösebb hűvös srác, a világtörténelemben (Edward Cullen hullája után) tud sütni, főzni. Ki tudja, még lehet kötényt is felvesz hozzá. – Stiles? Itt vagy? – játékosan meglengette előtte jobbját. 
- Ja? Ja. Azaz, annyira nem. Mármint, ha mondod, hogy tudsz főzni, akkorö. Jobb lett volna, mert nem rendeltem volna és. Hát megtaníthattál volna pár dologra meg ilyenek. Tudok, lehetett volna ilyen tök romantikus is, ahelyett, hogy pizzát eszünk és nézegetjük a széken a szennyes ruháimat, meg a vicces pulcsit, amit nem veszel fel… 
Derek sóhajtott és levette a fekete bőrdzsekijét, megszabadult a fehér pólójától és megállt az idő. Stiles tekintete elidőzött minden egyes kis apró részleten. Párja hasizma olyanok voltak, akár a csokoládé kockák. [és ami csoki az ugye nem lehet rossz. stiles biztos volt most már benne.] Érezte a kezei alatt a finom, bársonyos tapintású itt-ott nap barnította bőrt és tisztában volt vele, hogy akkor sem lélegzett, amikor ezt képzelte maga elé és Derek nem állta ki, hogy ne nevessen, amikor kedvese szokásához híven erősen beharapta az alsó ajkát. 
Aztán a varázslat véget ért, amikor a karácsonyi pulcsi felkerült és Rudolf ott vigyorgott a kockák felett, a mellizmokon és ekkor bánta meg Stiles legjobban, hogy ilyen ajándékot vett. Jobb lett volna, ha magát adja. Derek nem szólt semmit, pedig elég nevetségesen nézett ki. Hirtelen csengettek. Stilinski felugrott és irtózatosan gyorsan fizette ki a két doboz pizzát, aztán már vissza is rohant Derekhez, aki lekapcsolta a szobájában a villanyt és bedugta a konnektorba az égőket,amelyek behálózták az amúgy unalmas és hétköznapi szobát. Stiles elismerő hangot adott ki és azon kapta magát, hogy már Derek mellett ül az ágyon és az ő vállára hajtja a fejét, az ő illatát érzi egyedül, amely ősöregnek tűnt, idő koptatottnak és az erdő tipikus megnyugtató markáns esszenciáját tükrözte. Azt is észrevette, hogy a szíve gyorsabban ver és a fenébe is, valóban pillangókat érzett a hasába és ha arra gondolt, hogy Derek, mind ezt érzi, akkor megtudta mondani, miért vigyorog. A francba már ezzel a vérfarkas dologgal.
Az ölükben volt a pizza és a süteményes doboz.
- Figyelj, Stiles – kezdte, de a hangja olyan távolinak tűnt és olyan megnyugtatónak és rekedt volt, erős, figyelmet parancsoló, Stiles azt tippelte Derek simán kitudná énekelni az alsó C-t - , az előbbi beszólásodhoz valamit mondani akartam. 
- Mhmhm. Mihez? Ja, megvan. 
- Szóval csak azt szerettem volna mondani, hogy nekem nincs szükségem arra, hogy romantikázzunk, nincs szükségem arra, hogy feleslegesen untassalak olyasmivel, ami nem érdekel például. Tudod. Nekem az a tökéletes karácsonyi ünnepi képem, hogy itt ülök veled, nos, nem pont ebben a pulcsiban, de, hogy itt ülök veled, pizzát eszünk és igen. Felőlem nézhetjük a szennyes ruháidat is. Bár megkockáztatom, hogy egyszer el fognak mászni… 
- Most megüsselek, vagy megcsókoljalak?
- Oh, nézd. – Derek felmutatott a plafonra. – Fagyöngy. – Stiles elröhögte magát, majd finoman az ölébe kúszott és bele-belemosolyogva a csókba átkarolta, azután valamikor le is esett neki, hogy miért is pont itt mászott be a másik, mikor pontosan tudta, hogy az apja dolgozik, így az ajtón is jöhetett volna.                                  

Mondjuk lehet ez is egy vérfarkas dolog…